Az utolsó időkkel kapcsolatban mindenkinek a tragédiák sorozat jut eszébe, mi van a hamis prófétákkal, merthogy ez is meg van ígérve?!

Jézus Krisztus azt mondta és nem csak feleslegesen beszélt hanem sajnos a jelenünkre utalt.

Mát. 24.11

És sok hamis próféta támad, a kik sokakat elhitetnek.

Mát. 7.15

Őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, a kik juhoknak ruhájában jőnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok.

1 Ján. 4.1

Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem próbáljátok meg a lelkeket, ha Istentől vannak-é; mert sok hamis próféta jött ki a világba.

Mostanában egy nagyon szomorú dolog, nézet terjed ami sajnos a Bibliára hivatkozik de a bűnt támogatja.

Mi is ez?

A KEGYELEM automataként használata.

Napjainkban sajnos terjedőben van az a nézet, hogy nyugodtan vétkezzél, aztán odamész Jézushoz, dobsz egy imát és már rendbe is vagy.

Vagyis egyes gyülekezetek, hamis tanokat hirdetnek. Nem számít a bűneid nagysága sokasága, csak dobj egy imát és már rendbe is vagy. Ez olyan mint egy automata.

Sajnos belekeveredtem egy Nigériai gyülekezetbe Budapesten ahol mindezt személyesen megtapasztaltam. Egy olyan hölgy aki nagyon figyelt tisztaságára, amint oda ment elesett egy nigériai férfival. A kapcsolatuk nemi erőszakkal kezdődött. Majd azóta együtt élnek. Miközben Nigériai férfi a pásztorát is meglopta, kábítószert árult, rendszeresen veri a hölgyet. Felesége és gyereke van Nigériában de itt házasságtörésben, paráznaságban él.

A pásztora pedig minden bűnüket elnézi és a rendezését magánügynek tartja, de az elején még azt is engedte, hogy ez a gonosz afrikai a kezét is rátegye a keresztényekre. A vezető (szándékosan nem nevezem pásztornak, mert az ilyen a Biblia alapján béres) azt vallja, hogy mondjanak egy imát mondjuk Úrvacsora előtt és már rendbe is vannak.

A férfi és nő azt vallja, hogy semmi gond majd bocsánatot kérünk. Jézus megbocsájt mert szeret. Ezt tanítja a vezető. Így nincs semmi lelkiismeret furdalásuk. Szabadon tapossák a kegyelmet naponta akár többször is.

Erre azt mondj az Ige

Zsid. 10.26

Mert ha szándékosan vétkezünk, az igazság megismerésére való eljutás után, akkor többé nincs bűnökért való áldozat,

Zsid. 10.27

Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülőket.

Ezek a pásztorok felelőtlenül vezetik gyülekezeteiket, hamis eretnek tanításokat hirdetnek és a gyülekezetük tagjait hamis úton vezetik. Ők nem pásztorok hanem béresek. Embereket vezetnek a pokolba akik a Menybe akartak eljutni. Az ilyen vezető hamis tanító és nem pásztor hanem béres.

Nem azt akarom mondani, hogy ha valaki elkövetett egy bűnt akkor vezekelni kell és ostorozni magát, hanem azt, hogy menjen oda Jézushoz, bánja meg bűneit és határozza el, hogy soha többé nem fogja azt elkövetni. Persze ezt ne csak felületesen tegye mert Jézust nem tudja átverni. Ő a szívet és a vesét vizsgálja.

Különbség van az között mikor valaki őszintén szívből bánja azt amit tett és képes sírni is az miatt, hogy Jézusnak fájdalmat és szomorúságot okozott. Mindent nagyon bán és ha tehetné ha vissza tudná csinálni már nem követné el újra a bűnt. Ez az igazi bűnbánat és ezt valóban Jézus Drága Vére eltörli. De aki ezt nem így éli meg az sajnos nem bánta meg és az csak a lelkiismeretét nyugtatta meg.

Valójában hogy tisztelheti és értékelheti egy olyan keresztény Jézus Krisztus Vérét aki nem gondol bele, hogy azért, hogy bocsánatot kapjunk Jézusnak mit kellett ezért vállalni. Min kellett átmenni, Mit kellett szenvedni. Ezért a kegyelemért Ő a Szent a Bűntelen súlyos árat fizetett. Mi pedig ezt meggyalázzuk egy kis élvezettel, paráznasággal, hazugsággal, gyűlölettel, stb.? Távol legyen.

Róm. 6.1

Mit mondunk tehát? Megmaradjunk-é a bűnben, hogy a kegyelem annál nagyobb legyen?

Róm. 6.2

Távol legyen: a kik meghaltunk a bűnnek, mi-módon élnénk még abban?

Róm. 6.14

Mert a bűn ti rajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt.

Róm. 6.15

Mit is tehát? Vétkezzünk-é mivelhogy nem vagyunk törvény alatt, hanem kegyelem alatt? Távol legyen.

Róm. 6.16

Avagy nem tudjátok, hogy a kinek oda szánjátok magatokat szolgákul az engedelmességre, annak vagytok szolgái, a kinek engedelmeskedtek: vagy a bűnnek halálra, vagy az engedelmességnek igazságra?

Vegyük például a tékozló fiú esetét. Ő teljesen megbánta amit tett, maga alá került és nem mentegetőzött hanem elismerte a hibáját, megtért és megalázkodott, nem nagyképűen ment az Atyjához hanem megalázkodva, mindent őszintén megbánva. Nem olvassuk azt, hogy Újra elkövette volna bűnt, mert nem tette. Elhagyta azt a helyet ahol addig élt, felszámolta a bűnös múltját és úgy kért bűnbocsánatot. Az ő bűnbánata Őszinte és végleges volt. Ezért kapott kegyelmet.

Zsolt. 51.19

Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet o Isten nem veted te meg! De mennyire lehet töredelmes és bűnbánó egy olyan szív aki tudja az elméjében, hogy újra bűnbe fog esni, semennyire mert Jézust nem tudja átvágni. Az ilyen ember gonosz, teljes valójában, mert a Jézus művét semmibe veszi, meggyalázza. Mert az ilyen ember felfuvalkodik és már Jézusnak is hazudik.

Péld. 8.13

Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz utat, és az álnok szájat gyűlölöm.

Péld. 16.18

A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság. És ez igazolja, hogy ki a kegyelmet egy bocsival megszerezhető állapotnak tartja, az már felfuvalkodott és nem gondol arra az árra amibe került a kegyelem.